2006. május 27., szombat

Béta

Remélem a következő bejegyzésemmel nem bántok meg senkit,de ezt most muszáj.Erről a bétaizéről írnék néhány keresetlen sorocskát.Nem értem,hogy ha van egy dolog,ami JÓL MŰKÖDIK,amit SZERETNEK AZ EMBEREK és amihez HOZZÁSZOKTAK AZ EMBEREK,miért kell lecserélni egy olyanra,ami NEM MŰKÖDIK(ha csinálok valamit,bezár az explorer mert nem tetszik neki,az is csoda,ha ezt el tudom küldeni,ha nem akkor idegroncs leszek),amihez NEM SZOKTUNK HOZZÁ,ami tetszik ugyan,de sok HASZNOS holmi HIÁNYZIK belőle...Hogy egyebet ne említsek,a fájlokhoz nincs forráskódom,így a zene se a blogomon,se a vampirefreaks-en nem szól,arról nem is beszélve,hogy az intézőben kevesebb a tárhelyem.
Lehet,hogy én vagyok idióta,de nekem egyáltalán nem tetszik...A régi jobb volt,kérem vissza!

2006. május 20., szombat

Igaz mese


Csendes,esőillatú reggelre ébredtem.A felhők közt átszökő néhány napsugár cirógatta a takaró alól kilógó csupasz vállamat.Az édes álom mosolyt varázsolt arcomra.Csörgött a telefon,az ébresztő jelzett.Felkelek és megyek a bakancsért.Így terveztem.Reggeli után köntösben és hálóingben battyogtam vissza.Aztán jött anya,behúzott a fürdőszobába.Tudtam,hogy valami fontosat akar mondani,hisz a fontos dolgokat mindig itt beszéljük meg.De a tekintetén láttam,hogy valami nem stimmel.Azt hittem megint akaratlanul csináltam valami baromságot,mert az este kicsit sokat ittam.Ki akartam kapcsolni,mert már a ballagásom óta szomorúság és keserűség lógott a levegőben,ami valahogy elrontott minden itthon töltött napot.
Anya átölelt és a fülembe súgta a létező legrosszabbat.Iszonyatos érzés,pedig már előre tudtuk,hogy így lesz.Mégis kitört belőlem a sírás.A lenyelt könnyektől fuldokolva,körmeimet anya vállába vájva nyüszítettem érthetetlenül.Elfogott valami gyomorforgató és torokszorító,mint akkor,nem is olyan régen,mikor a mama ment el.Mintha kígyó tekergőzne a beleim helyén,vagy mintha a torkomon akadt volna a tegnapi szilvás gombóc.
Később jött a húgom is sírva,mert hallotta,ahogy apa anyával beszél.Nem lett volna szabad tudnia Róla,de én meséltem neki,hogy ki Ő és milyen,és hogy Őt nagyon kell szeretni.Ő is szeretett,szeret minket.Holnap lesz a húgom,a Zazi(így neveztem el nemrég,mert az olyan jól áll neki,meg aranyosabb,mintha leszandráznám)elsőáldozó kicsiny menyasszony és én olyan büszke vagyok rá,de közben ha egy pillanatra is elmerengek,vagy lehunyom a szemem,látom,ahogy a Másik törékeny vállát cirókálja a halál,úgy,ahogy az én vállamat cirókálta ma reggel az a kóbor napsugár.Aztán karjába veszi szeráfi testét,mintha fehér ruhás világszép menyasszonyt szöktetne a lagziból.Két kicsi,törékeny angyalka,az egyik itt velünk,a Másik már odaát...Gyönyörű,fehér szárnyakat kapott,s kíváncsian csillogó,csokoládébarna szeme a felhők közül kémleli már csodálkozva a mi gonosz,torz világunkat.
Ez nem mese,nem kitalált történet.Nagyon szeretném,ha így lenne,de sajnos ez a rideg,kegyetlen valóság.Valaki úgy döntött,Neki most mennie kell...Az Istenek vigyázzanak rá...

2006. május 11., csütörtök

Ballagás


Noshát...Elballagtam pénteken,mi több,mostmár az írásbeli érettségiken is túlvagyok.Az eredményekről még no comment,nem akarom elkiabálni...Mesélek inkább a ballagásról.Jó?Ha nem,akkoris mert élmény volt :D
Szóval ottvolt soksok mindenki,akit nagyon szeretek.Eljött Kristóf,meg a bátyja,Atus,meg a nagyijuk is,aki kicsit olyan,mintha az enyém is lenne,főleg hogy már lassan három éve vagyok együtt a kisunokájával.Ottvolt még Via is,meg az anyukája,Kati,meg Darci aki olyan csini volt,hogy azt hittem beájulok.Eljött Viol(farmerban)meg Awelám is a drága,meg Lolita.Kiscsaládom többi tagja is,anya,apa,Kriszti,Hugi,Marika meg Ságiék is,szóval hiperszuper volt.A tanárok is aranyosak voltak.Mi is készültünk meglepivel(mindenki kapott nyakláncot medállal,belegravírozva,hogy 2006,csak hogy emlékezzenek ránk),meg ők is.Személyreszóló ajándékokat kaptunk.Én soksok színes holmit,merthogy feketében járok...Azt nem ígérem,hogy fel is veszem,de jólesett.Cuki volt tőlük :) Kaptam RENGETEG virágot,alig bírtam el(majdnem elejtettem,kész szerencse,hogy a Merse átvette.Ezúton is köszönöm!).rózsát meg liliomot meg kálát meg ami belefér mindent.Gyönyörűek voltak a csokrok,teljesen meghatódtam.
Aztán este jött a nagy partyzás.Előbb persze vacsi...A konyha megint hatalmasat alkotott,a tíz ujjamat megnyaltam,de azt hiszem a többiek is.Akik nem jöttek el Pestre,azok mindmind ottvoltak és ez annyira jólesett,hogy ennek örömére inni kellett.Addig ittunk,hogy jól becsiccsentettünk.Én a kör közepén táncoltam azzal,aki épp kapóra jött.Oltári buli lett volna,ha ki nem derült volna másnap a bibi.Eltűnt Kriszti táskája benne jó sok mindennel és ebből aztán ordasnagy családi perpatvar lett,ami sajna még mindig tart,mert a bűnös nem hajlandó beismerni tettét,hogy a fene vinné el :( Ronda dolog,főleg egy rokontól.Úgyhogy most haragszom.
Nagy vonalakban ennyi volt a ballagásom:D A bulit visszasírom,ami utána jött azt kevésbé...

2006. május 2., kedd

Pályafutásom az EAKI-ban


Azt hiszem most sírok.Fogalmam sincs,miért.Talán mert épp az imént esett le,hogy már csak három napig vagyok középiskolás és irtózatosan fog hiányozni az osztály.Általánosban nem szerettem az osztálytársaim többségét,aztán a Balassiban majdnem az egész osztályt rühelltem.Ott is hagytam.Bekerültem ebbe a pöttöm,furcsa iskolába,ahol eleinte ugyanúgy rühelltek,mint máshol.Azóta rájöttem,hogy velem volt a gond.Megváltoztam,no nem teljesen,de igyekeztem.Meg is lett az eredménye.Dunsztom sincs,mikor kezdődött,de megszerettem a bandát.Először hatan voltunk.Attila,Andris,Schaffer Gabi,Zoli,Zsófi meg én.Aztán októberben jött Peti,aki pár hétre fenekestül felforgatott mindent.Év végén Chris,akire eleinte furán néztünk,mert egyáltalán nem passzolt bele az osztály összképébe.Eltelt az első év,a nyári szünet,jött megint a szeptember,és vele együtt Kelemen Gabi(Kis Gabi,KGB...),aki gyarmati,mint én.Segítettem neki a sulit intézni.Ő tovább színesítette a képet.Vele együtt jött egy lány,Kati,de ő csak pár hétig bírta,így másodikban végig kilencen voltunk.Kerek Gregoval lett a létszám harmadikban,azaz most év elején.Merthogy ez a suli attól spéci,hogy 3 év alatt lehet elvégezni.De nekünk ez a három év elég volt ahhoz,hogy jól összemelegedjünk.Barátságok és szerelmek szövődtek,sírtunk,nevettünk.Avattak és avattunk gólyát,szalagot,rendeztünk szilveszteri bulit,díszítettük a ballagásokat,voltunk Krakkóban,Toscanában és Prágában.Együtt izgultunk a nyelvvizsgák és a kisérettségik miatt,s amikor volt egy szabad délutánunk és a nap is sütött,kimentünk a Margitszigetre,vagy a Westend tetőkertjében bohóckodtunk.A lényeg az,hogy nem tudom,mi lenne velem nélkülük.Ide felírom az osztálynévsort,becenevekkel,mindennel.Csak hogy ne felejtsem el.
Az EAKI Gimnázium 2003-2006-os végzős osztálya
Gál Attila (Atus)
**** Gábor (Grego) 1Kelemen Gábor (KGb)
Kopacz András (Andris)
Lucska Viktória (Norewa)
Novák Zsófia Diana (Zsó)
Schaffer Gábor (Schaffy)
Schél Péter (Peti)
Szabadkai Zoltán (Z,Skinny,mediSin)
Szabó Christopher (Chris)